Hol volt hol nem volt, élt az erdő közepén Hófehérke, akinek hét apró emberkére kellett gondot viselnie. Reggeltől estig dolgozott. Hajnalban kelt, reggelit készített, kimosta a szennyes ruhákat, kipucolta a cipőcskéket, megfoltozta a szakadt nadrágocskákat, ebédet készített, elmosogatott, felsöpörte a szobákat, az udvart és így tovább, újra és újra előlről…
Piroska és a Barkas
Hol volt, hol nem volt, a nyüzsgő városon is túl, élt az erdőszélen egy kislány. Vilmának hívták, de ő jobban szerette, ha Piroskának szólítják. Egy kellemes nyári napon fogta kis kosárkáját, tett bele egy doboz alkoholmentes sört meg egy zacskó csipszet és elindult meglátogatni a nagymamáját. Dúdolgatva, egy-egy útmenti virágot…
hatodik kép – A varázs erejű virág
Darla, az öreg király unokája naphosszat ott ült a király ágya mellett és most ő mesélt neki a pajtásairól, a mezőre tett kirándulásokról, a gólyáról, akinek a szél lefújta a fészkét a csűr tetejéről, benne a még magatehetetlen kisgólyákkal, és ő segített a fészket visszatenni.Vagy csak énekelt egy maga költötte…
ötödik kép – Farkas a tettek mezejére lép
A farkas feneke elzsibbadt a patak parton való hosszas ücsörgéstől. Úgy érezte eleget horgászott már és tulajdonképpen ő nem is szereti a halat. Viszont unatkozott. Ehhez még az a kellemetlen érzés is hozzájárult, hogy nem tudta, mi történik a palotában. Vajon találtak-e a tündérek alkalmas utód jelöltet, mit csinál az…
negyedik kép – Nem várt fejlemények
Eközben Szivárványországban egyre rosszabb lett a helyzet. Az öreg király egyre kevésbé törődött a kormányzással, alig járt le a trónterembe és ült fel a trónusára. A nehéz koronát már ünnepnapokon sem viselte. Inkább az egyik toronyszobában töltötte napjait és az unokájával játszott. Unokája szerette az ő nagypapiját. Hűvösebb napokon jó…
